EKB: a közel-keleti háború növelheti az inflációt, de az eurózóna jegybankja készen áll a beavatkozásra

Az aggodalmak elsősorban az energiaárak miatt erősödtek fel. A konfliktus nyomán az olaj és a földgáz ára jelentősen emelkedett, ami az európai gazdaságban gyorsan megjelenhet az inflációs mutatókban. Az EKB szakértői szerint az energiaárak drágulása rövid távon közvetlenül növeli a fogyasztói árakat, hiszen a fűtés, az üzemanyag és a villamos energia számos termék és szolgáltatás költségének része.

Energiaárak és inflációs nyomás

A közel-keleti konfliktus különösen azért jelent kockázatot, mert a térség kulcsfontosságú az energiaellátás szempontjából. A Hormuzi-szoroson keresztül halad a világ olajkereskedelmének jelentős része, ezért bármilyen fennakadás azonnal hatással lehet a globális piacokra. A harcok és a szállítási bizonytalanság miatt az energiaárak már most emelkedni kezdtek.

Az EKB korábbi elemzései szerint, ha a konfliktus tartósan csökkenti az energiaszállításokat, az „jelentős inflációs megugrást” okozhat, miközben a gazdasági teljesítményt is visszaveti. A magas energiaárak ugyanis növelik a vállalatok költségeit, ami végül a fogyasztói árakban jelenik meg.

A jegybank szakértői szerint a hatás mértéke attól függ, mennyi ideig tart a konfliktus, és mennyire érinti az energiaellátást. Rövidebb ideig tartó sokk esetén az infláció átmenetileg emelkedhet, de hosszabb háború esetén tartósabb gazdasági következményekkel is számolni kell.

Az EKB inflációs célja továbbra is változatlan

Az Európai Központi Bank elsődleges feladata az árstabilitás biztosítása az eurózónában. A jegybank célja, hogy az infláció középtávon nagyjából 2 százalék körül alakuljon.

Jelenleg az eurózóna inflációja még viszonylag alacsony szinten van, a célérték közelében. Emiatt egy mérsékelt energiaár-emelkedés önmagában még nem feltétlenül kényszeríti az EKB-t azonnali kamatemelésre. A jegybank általában megpróbál különbséget tenni a rövid távú árkilengések és a tartós inflációs folyamatok között.

Ugyanakkor a döntéshozók hangsúlyozzák, hogy figyelemmel kísérik a piaci fejleményeket. Ha az energiaárak emelkedése átterjed a bérekre, a szolgáltatások áraira vagy a gazdaság más területeire, akkor a jegybanknak lépnie kellhet.

Gazdasági növekedés is veszélybe kerülhet

Az infláció mellett a gazdasági növekedés is érzékenyen reagálhat az energiaárak változására. A drágább energia növeli a vállalatok költségeit, ami csökkentheti a beruházásokat és a fogyasztást. Az EKB szerint egy elhúzódó energiapiaci sokk akár az eurózóna gazdasági teljesítményét is visszafoghatja.

Elemzők úgy vélik, hogy a helyzet különösen Európa számára kockázatos, mert a kontinens nagy mértékben függ az importált energiahordozóktól. Ha a globális energiaellátás bizonytalanná válik, az az európai gazdaságban gyorsan inflációs nyomást okozhat.

Egyensúly a gazdaság és az infláció között

A jegybankok számára a legnagyobb kihívás az, hogy egyensúlyt találjanak az infláció megfékezése és a gazdasági növekedés fenntartása között. A kamatemelések segíthetnek az árak stabilizálásában, ugyanakkor drágábbá teszik a hiteleket, ami visszafoghatja a gazdasági aktivitást.

Az EKB vezetése ezért egyelőre kiváró álláspontot képvisel. A döntéshozók szerint a következő hónapokban az energiaárak alakulása és a geopolitikai helyzet lesz a legfontosabb tényező abban, hogy az eurózóna inflációja merre mozdul tovább.

Forrás: Euractiv – eredeti cikk linkje: European bank chief vows to control inflation during Mideast war