Korlátok közé szorított képernyőidő: nagyszabású kutatás vizsgálja a közösségi média mentális hatásait
Egy új, nagyszabású brit kutatás arra keresi a választ, hogy a közösségi média tudatos, időben korlátozott használata javíthatja-e a fiatalok mentális jóllétét.
A vizsgálat különlegessége nemcsak a résztvevők száma, hanem az is, hogy nem tiltásban, hanem szabályozásban gondolkodik: a cél annak megértése, hogyan hat a képernyő előtt töltött idő visszafogása a mindennapi életminőségre, az alvásra és a lelki egyensúlyra egy olyan korosztályban, amely már természetes módon él együtt az online térrel.
Mit mér a kísérlet, és miért most?
Az úgynevezett IRL (In Real Life) elnevezésű programban mintegy négyezer, 12 és 15 év közötti középiskolás diák vesz részt az angliai Bradford térségében. A kutatás során a tanulók egy részének előre meghatározott napi időkeretet szabnak meg bizonyos közösségimédia-alkalmazások használatára, emellett este kilenc és reggel hét között teljesen elérhetetlenné válnak ezek a platformok. Az így kialakított csoport eredményeit azokkal a fiatalokkal vetik össze, akik a megszokott módon használják a közösségi oldalakat.
A vizsgálat fókuszában több, egymással összefüggő tényező áll: a szorongás és a depresszió előfordulása, az alvás minősége, az online zaklatás tapasztalata, valamint az, hogy mennyi idő jut személyes találkozásokra, családi együttlétre és baráti kapcsolatokra. A kutatók nemcsak azt szeretnék látni, csökkennek-e bizonyos kockázatok, hanem azt is, hogy milyen életmódbeli változások indulnak el a képernyőhasználat visszafogásával.
A program egyik érdekessége, hogy a fiatalok nem teljes tiltással szembesülnek. A résztvevők egy olyan alkalmazást telepítenek, amely képes szabályozni például a TikTok vagy a Snapchat elérését, miközben az üzenetküldő szolgáltatások – mint a WhatsApp – továbbra is használhatók maradnak. Ez a megközelítés tudatos döntés eredménye: a kutatók szerint a tinédzserek maguk is érzékelik a közösségi média árnyoldalait, ugyanakkor nem támogatnának egy mindent elsöprő tiltást.
A háttérben az is szerepet játszik, hogy a korábbi adatok szerint ebben a korosztályban az átlagos napi képernyőidő megközelíti a három órát, és sok fiatal számol be késő esti, alvást zavaró görgetésről, online konfliktusokról vagy arról, hogy a virtuális tér fokozatosan kiszorítja a személyes kapcsolatokat. Ezek a tapasztalatok eddig leginkább megfigyeléses kutatásokból voltak ismertek, ám ritkán vizsgálták őket kontrollált, kísérleti környezetben.
A mostani tanulmány jelentőségét az adja, hogy a kutatók szerint világszinten is kevés olyan nagyléptékű kísérlet zajlott eddig, amely egészséges, kiskorú fiataloknál próbálta volna meg mérhetően csökkenteni a közösségi médiával töltött időt, majd elemezni ennek hatásait. A kutatás eredményeit várhatóan nyáron hozzák nyilvánosságra, és azokat a szakemberek szerint nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem nemzetközi szinten is figyelemmel kísérik majd.
Mindez különösen aktuális egy olyan időszakban, amikor a brit kormány is mérlegeli, szükség van-e szigorúbb szabályozásra vagy akár életkori korlátozásokra a közösségi platformok használatában. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: a vizsgálat nem politikai döntésekhez igazodik, hanem attól függetlenül, tudományos alapon próbál választ adni arra, hogy a digitális jelenlét milyen módon alakítható egészségesebbé.
A szakértők abban egyetértenek, hogy a közösségi média bizonyos tartalmai – például az online zaklatás, a szélsőséges vagy illegális anyagok – a fiatalok többsége számára kifejezetten ártalmasak. A vita inkább ott kezdődik, hogy a puszta időtartam, vagyis az, mennyit vannak jelen ezekben a terekben a tinédzserek, milyen mértékben befolyásolja a szélesebb fiatal populáció mentális állapotát. A most induló kísérlet éppen erre a kérdésre próbál kézzelfogható, adatvezérelt választ adni.
Forrás: BBC – eredeti cikk: Study examines impact of limiting social media use
