Nem is gondolnád, mennyit árthat néhány hétköznapi mondat: pszichológusok szerint ezek különösen károsak lehetnek a gyerekekre
A legtöbb szülő igyekszik a lehető legjobbat adni a gyermekének, mégis előfordul, hogy fáradtság, stressz vagy tehetetlenség miatt olyan mondatok hangzanak el, amelyek hosszú távon mélyebb nyomot hagyhatnak a gyerekben, mint azt elsőre gondolnánk. Sokszor nem a rossz szándék, hanem a megszokás áll a háttérben: olyan kifejezések, amelyeket korábbi generációk is használtak, és amelyek szinte automatikusan előkerülnek nevelési helyzetekben.
A gyermekpszichológusok ugyanakkor egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet arra, hogy a szülői kommunikáció nemcsak az aktuális helyzetet befolyásolja, hanem a gyerek önképét, önbizalmát és érzelmi biztonságát is formálja. Egy-egy ismétlődő mondat idővel belső meggyőződéssé válhat, különösen kisgyermekkorban, amikor a gyerekek még nagyrészt a szüleik visszajelzései alapján alakítják ki saját magukról alkotott képüket.
A szakemberek szerint különösen problémásak azok a kijelentések, amelyek szégyent, bűntudatot vagy összehasonlítást közvetítenek. Ide tartoznak például azok a mondatok, amelyek más testvérekhez, osztálytársakhoz vagy barátokhoz mérik a gyereket. Bár sok szülő motivációs eszköznek szánja az ilyen megjegyzéseket, a gyakorlatban gyakran inkább kisebbrendűségi érzést és bizonytalanságot erősítenek.
A jó szándék sem mindig elég
Hasonlóan káros hatása lehet annak is, amikor a felnőttek lekicsinylik a gyerek érzéseit. Olyan mondatok, mint a „nincs miért sírni”, vagy a „ez semmiség”, első hallásra vigasztalásnak tűnhetnek, valójában azonban azt az üzenetet közvetíthetik, hogy a gyermek érzései nem fontosak vagy túlzóak. Az érzelmi fejlődés szempontjából viszont kulcsfontosságú, hogy a gyerek megtanulja felismerni és megélni az érzéseit, nem pedig elnyomni azokat.
A fenyegetések és ultimátumok szintén gyakran előkerülnek a nevelés során. Rövid távon ugyan hatékonynak tűnhetnek, mert azonnali engedelmességet válthatnak ki, hosszabb távon azonban inkább félelemre épülő kapcsolatot alakíthatnak ki. A pszichológiai kutatások szerint a gyerekek sokkal könnyebben tanulnak a következetes szabályokból és a világosan megmagyarázott következményekből, mint a büntetéstől való szorongásból.
Az étkezéssel kapcsolatos megjegyzések is érzékeny területnek számítanak. A gyerek testsúlyára, étvágyára vagy külsejére tett ismétlődő megjegyzések akár évekkel később is hatással lehetnek az önértékelésére és a saját testéhez való viszonyára. A szakemberek szerint különösen fontos, hogy a szülők és nagyszülők ne minősítsék a gyerek külsejét vagy étkezési szokásait, hanem inkább az egészséges életmódot és a test jelzéseinek figyelését erősítsék.
A kommunikáció jelentőségét az is mutatja, hogy a gyerekek sokszor évekkel később is pontosan emlékeznek bizonyos mondatokra. Egy odavetett megjegyzés, amelyet a felnőtt már másnap elfelejt, a gyerek számára meghatározó élménnyé válhat. Ez különösen igaz akkor, ha a kijelentés a képességeire, értékességére vagy szerethetőségére vonatkozik.
A modern nevelési szemlélet ezért egyre inkább arra ösztönzi a szülőket, hogy a kritika helyett a viselkedésre fókuszáljanak, ne pedig magára a gyerek személyiségére. Nem ugyanaz ugyanis azt mondani, hogy „rosszul viselkedtél”, mint azt, hogy „rossz gyerek vagy”. Az első esetben egy konkrét cselekedetről van szó, a második viszont már a gyermek egész személyiségét minősítheti.
A szakértők szerint nem az a cél, hogy a szülők tökéletesen kommunikáljanak, hiszen ilyen helyzet nem létezik. Sokkal inkább az, hogy tudatosabban figyeljenek arra, milyen üzeneteket közvetítenek nap mint nap. A gyerekek ugyanis nemcsak azt tanulják meg, amit mondunk nekik, hanem azt is, hogyan érdemes saját magukhoz és másokhoz viszonyulni.
Kép forrása: Pixabay - Family, Holding hands, Parents
Forrás: NLC – eredeti cikk linkje: 10 ártalmatlannak tűnő mondat, amit inkább soha ne mondj a gyerekednek az étkezőasztalnál a dietetikus szerint
