Tűz, dobok és robbanások: Barcelona leglátványosabb hagyománya, amelyért sokan a hallásukat is kockára teszik
Barcelona utcáin minden évben különös látvány fogadja azokat, akik a katalán fesztiválok idején a városba látogatnak. Ördögnek öltözött emberek futnak végig a szűk utcákon, miközben tűzijátékok és petárdák szikráznak körülöttük, dobosok kísérik őket, a nézők pedig sokszor maguk is a „tűzeső” alá állnak. A látványos esemény neve correfoc, vagyis „tűzfutás”, amely a katalán kultúra egyik legismertebb és legfontosabb hagyománya.
A különleges ünnep azonban nemcsak látványos, hanem meglepően hangos is. Egy friss kutatás szerint a résztvevők közül sokan éveken, sőt évtizedeken keresztül olyan zajterhelésnek teszik ki magukat, amely hosszú távon halláskárosodáshoz vezethet. Ennek ellenére a legtöbben nem hajlandók felhagyni a hagyománnyal.
Mi is az a correfoc?
A correfoc gyökerei a középkorig nyúlnak vissza. A rendezvény során az úgynevezett „ördögcsapatok” – katalánul colles de diables – tagjai ördögjelmezekben vonulnak végig a városon. A kezükben tartott rudak végére tűzijátékokat és pirotechnikai eszközöket rögzítenek, amelyekből szikrák és robbanások záporoznak a tömeg fölé. A látványt dobosok kísérik, akik folyamatos ritmust biztosítanak az eseménynek.
A nézők nem egyszerű szemlélők. Sok helyen hagyomány, hogy maguk is befutnak a szikrák közé, miközben a tűzijátékok körülöttük robbannak. Emiatt a szervezők rendszeresen figyelmeztetik a résztvevőket, hogy hosszú ujjú ruházatot, fejfedőt, védőszemüveget és zárt cipőt viseljenek.
A hangos hagyomány ára
A The Conversation által bemutatott kutatás szerint a correfoc résztvevői gyakran extrém zajszintnek vannak kitéve. Egyes pirotechnikai eszközök hangereje akár 175 decibelt is elérhet, ami jóval meghaladja azt a szintet, amelyet az emberi hallás biztonságosan elvisel. A dobok, a robbanások és a szűk utcák által felerősített hangok együttesen komoly terhelést jelentenek a hallás számára.
A kutatás szerint sok „ördög” már gyermekkorban csatlakozik a csoportokhoz, és akár évtizedeken át részt vesz a rendezvényeken. A fesztiválszezonban előfordulhat, hogy hetente többször is ilyen zajterhelés éri őket. Többen arról számoltak be, hogy hallásuk romlott az évek során, mégsem szeretnének felhagyni a hagyománnyal.
Miért vállalják a kockázatot?
A kutatók szerint a válasz a közösséghez tartozás érzésében rejlik. A correfoc-csoportok tagjai erős közösséget alkotnak, sokan családi hagyományként tekintenek a részvételre. A résztvevők számára a rendezvény nem pusztán szórakozás, hanem identitásuk része, amely összeköti őket a katalán kultúrával és saját közösségükkel.
A tanulmány szerint többen úgy érzik, hogy a hallásromlás szinte a közösséghez tartozás „jelvénye”. Bár tisztában vannak a veszélyekkel, a hagyomány és az összetartozás érzése sok esetben erősebbnek bizonyul az egészségügyi kockázatoknál.
Változhat a hagyomány?
A vita már elindult Katalóniában arról, hogy szükség lenne-e halkabb pirotechnikai eszközök használatára. Egyes gyártók már kísérleteznek olyan tűzijátékokkal, amelyek kisebb zajjal működnek, miközben megőrzik a látványt. A hagyományőrzők azonban attól tartanak, hogy a hangok visszafogása megváltoztatná a correfoc lényegét. Sok résztvevő szerint a robbanások hangja ugyanannyira része az élménynek, mint a tűz vagy a dobok ritmusa.
Így egyelőre úgy tűnik, hogy Barcelona és Katalónia egyik legismertebb hagyománya továbbra is ugyanazzal a tűzzel, zajjal és adrenalinnal folytatódik, amely évszázadok óta vonzza a résztvevőket – még akkor is, ha ennek néha ára van.
Kép forrása: Pixabay - Correfocs, Devils, Culture people
Forrás: The Conversation - Correfocs are Barcelona’s noisiest tradition – and ‘fire devil’ performers sacrifice their hearing to take part
