Az Északi-sark alatt vezetnék a jövő internetkábelét – geopolitikai verseny indult az Arktiszért
Az európai országok és több nagy technológiai szereplő egyre komolyabban vizsgálja annak lehetőségét, hogy új internetes gerinchálózati kábeleket vezessenek az Északi-sark alatt. A cél egy olyan alternatív útvonal kialakítása, amely csökkentheti a világ digitális infrastruktúrájának függőségét a Közel-Kelettől és más geopolitikailag instabil térségektől.
A világ internetforgalmának jelentős része ma tenger alatti optikai kábeleken keresztül halad. Ezek közül sok a Vörös-tengeren és a Közel-Keleten fut át, vagyis olyan területeken, ahol az utóbbi évek konfliktusai egyre nagyobb kockázatot jelentenek. A helyzet különösen 2024 után vált érzékennyé, amikor több kábel is megsérült a Vörös-tenger térségében, súlyos internetes fennakadásokat okozva Afrika, Ázsia és Európa egyes részein.
A most előtérbe kerülő projekt neve Polar Connect. Az európai kezdeményezés célja, hogy az Északi-sarkvidéken keresztül kössék össze Európát Ázsiával és Észak-Amerikával egy új, nagy sebességű optikai hálózattal. A tervek szerint a kábel Skandináviából indulna, majd a sarkvidéki óceán alatt haladna Japán és Dél-Korea felé.
A projekt mögött több északi ország kutatási és távközlési szervezete áll, az Európai Unió pedig már több millió eurós támogatást biztosított az előkészítő munkákra. Az EU szerint a beruházás kulcsfontosságú lehet Európa digitális önállósága szempontjából, mert jelenleg az Európa és Ázsia közötti adatforgalom körülbelül 90 százaléka a Vörös-tengeren keresztül halad.
A támogatók szerint az északi útvonal több előnyt is kínálna. Az egyik legfontosabb, hogy rövidebb lehet a jelenlegi déli útvonalaknál, ami gyorsabb adatátvitelt és kisebb késleltetést jelentene. Emellett a projekt csökkenthetné a függőséget olyan geopolitikai gócpontoktól, mint a Szuezi-csatorna, a Hormuzi-szoros vagy Oroszország.
A terv ugyanakkor rendkívül kockázatos és technológiailag is bonyolult. A szakértők szerint az egyik legnagyobb problémát az jéghegyek jelentik, amelyek a tengerfenéken húzódva megsérthetik a kábeleket. Emellett a sarkvidéki környezetben rendkívül nehéz a javítás is: ha egy kábel télen sérül meg, akár hónapokig is eltarthat, mire egyáltalán hozzáférnek a területhez.
Korábban már volt hasonló próbálkozás. A Quintillion nevű projekt Alaszkán keresztül próbált kiépíteni egy sarkvidéki optikai hálózatot, de a kábeleket többször is megrongálta a tengeri jég, és a javítások rendkívül költségesnek bizonyultak.
A klímaváltozás ugyanakkor részben megváltoztatta a helyzetet. A sarkvidéki jég visszahúzódása miatt az Arktisz egyre hozzáférhetőbbé válik, ami nemcsak a hajózási útvonalakat, hanem az internetes infrastruktúrát is új geopolitikai versenyterületté teszi.
A Polar Connect kezdeményezés célja jelenleg az, hogy 2030 körül működésbe álljon az első északi adatkábel. A szakértők szerint azonban a projekt nemcsak technológiai, hanem stratégiai kérdés is: a jövő digitális infrastruktúrájáért zajló globális verseny egyik fontos eleme lehet.
Kép forrása: Pixabay – „Glacier Sea Iceberg Cold”
Eredeti forrás: The Verge – „There’s an internet choke point in the Middle East — is the solution in the North Pole?”