Covid óta nem volt ilyen gyenge a foglalkoztatás: egyre több magyar keres munkát külföldön
Aggasztó folyamatok rajzolódnak ki a magyar munkaerőpiacon: a legfrissebb adatok szerint a foglalkoztatottság olyan szintre csökkent, amire a Covid-válság óta nem volt példa. A gazdasági lassulás, a gyárbezárások és a vállalati leépítések miatt egyre több magyar dönt úgy, hogy inkább külföldön próbál munkát találni, miközben a hazai cégek egy része továbbra is külföldi munkavállalókat alkalmaz.
A Portfolio elemzése szerint a hazai elsődleges munkaerőpiacon már csak körülbelül 4,5 millióan dolgoznak, ami kétéves mélypontnak számít. A vállalatok egy része nehezen tudja fenntartani a korábbi létszámot, különösen az iparban és az exportorientált szektorokban, ahol a gyenge külső kereslet és az európai gazdasági lassulás erősen érezteti hatását.
A folyamat különösen érzékenyen érinti azokat a térségeket, ahol nagyobb ipari szereplők működnek. Az elmúlt időszakban több gyár részleges leállásáról vagy termeléscsökkentéséről érkeztek hírek, miközben az autóipari és beszállítói szektorban is nőtt a bizonytalanság. Több vállalat inkább kivár, visszafogja a beruházásokat és óvatosabb munkaerőpolitikát folytat.
Közben egy másik trend is erősödik: a külföldi munkavállalók száma tovább emelkedik Magyarországon. Az elemzések szerint ma már több mint százezer külföldi dolgozik az országban, és egyre nagyobb arányban érkeznek távol-keleti országokból, például a Fülöp-szigetekről vagy Vietnámból.
Ez komoly társadalmi vitákat váltott ki, mert sok magyar munkavállaló úgy érzi, hogy miközben nő a bizonytalanság a hazai munkaerőpiacon, a cégek továbbra is külföldi dolgozókat hoznak be. A vállalatok ugyanakkor azzal érvelnek, hogy bizonyos területeken továbbra is munkaerőhiány van, különösen a nehezebb fizikai munkakörökben vagy az alacsonyabb presztízsű pozíciókban.
A külföldi munkavállalás közben továbbra is vonzó lehetőség maradt sok magyar számára. Ausztria, Németország és más nyugat-európai országok továbbra is jóval magasabb béreket és kiszámíthatóbb életkörülményeket kínálnak. Elemzések szerint már több százezer magyar él vagy dolgozik tartósan külföldön, miközben sokan ingáznak rendszeresen Magyarország és a környező országok között.
A szakértők szerint a probléma nem pusztán a bérekről szól. Egyre többen említik a kiszámíthatóságot, az egészségügy állapotát, a lakhatási költségeket és az általános életminőséget is a kivándorlás okai között. Több kutatás szerint a fiatalabb generációk különösen nyitottak a külföldi munkavállalásra, főleg akkor, ha hosszabb távon nem látnak stabil előrelépési lehetőséget itthon.
A magyar gazdaság teljesítménye közben régiós összehasonlításban is gyengébb lett az elmúlt években. Egyes elemzések szerint Magyarország növekedése jelentősen elmaradt több környező országtól, ami a munkaerőpiacon is érezteti hatását.
A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése az lehet, hogy a magyar gazdaság képes lesz-e újra erősebb növekedési pályára állni, és stabilizálni a foglalkoztatást. Ha nem történik fordulat, könnyen tovább gyorsulhat a külföldi munkavállalás és a hazai munkaerő elvándorlása.
Kép forrása: Pixabay – Work, Factory, People
Forrás: Portfolio – eredeti cikk linkje: A Covid-válság óta nem láttunk ilyet: mélyponton a foglalkoztatás, megindultak külföldre a magyarok
