Eltűnőben a Kaszpi-tenger – már Szicília méretű területet veszített, és nem csak a klímaváltozás a felelős
A világ legnagyobb belső tava, a Kaszpi-tenger évtizedek óta zsugorodik, de a legfrissebb kutatások szerint a helyzet súlyosabb, mint korábban gondolták. A vízfelület az 1990-es évek közepe óta mintegy 24 ezer négyzetkilométerrel, vagyis csaknem Szicília területének megfelelő nagysággal csökkent. A kutatók szerint ebben nem csupán a klímaváltozás játszik szerepet: az emberi beavatkozás legalább ilyen jelentős tényező.
Nem csak a felmelegedés okozza a problémát
Sokáig az volt az általánosan elfogadott magyarázat, hogy a Kaszpi-tenger zsugorodásának fő oka a globális felmelegedés, amely fokozza a párolgást. Az új kutatás azonban arra jutott, hogy ez csak a történet egyik része.
A vizsgálatok szerint a vízveszteség körülbelül 40 százaléka köthető a magasabb hőmérséklet és az erősebb párolgás hatásához. A fennmaradó részért elsősorban az emberi tevékenység felelős: a folyók elterelése, a víztározók építése, az öntözés és az ipari vízfelhasználás jelentősen csökkentette a tengerbe érkező víz mennyiségét.
A Volga a kulcs
A Kaszpi-tenger vízutánpótlásának mintegy 80 százalékát a Volga biztosítja. A kutatók ugyanakkor arra jutottak, hogy a Volga vízgyűjtő területén az elmúlt évtizedekben nem csökkent számottevően a csapadék mennyisége, sőt bizonyos térségekben enyhe növekedést is mértek.
Ennek ellenére a tengerbe jutó víz mennyisége jelentősen visszaesett, mert a folyót számos vízerőmű, duzzasztógát, öntözőrendszer és ipari létesítmény szabályozza. Emellett a Volga–Don-csatorna is elvon vizet a Kaszpi vízrendszeréből, hogy összekösse azt a Fekete-tengerrel. A kutatók szerint ezek a beavatkozások hosszú távon alapvetően megváltoztatták a térség vízháztartását.
Komoly ökológiai következmények
A legnagyobb veszély a sekély északi területeket fenyegeti, amelyek a Kaszpi-tenger egyik legértékesebb ökológiai régióját jelentik. Itt találhatók a tokhalfajok ívóhelyei, a vándormadarak fontos élőhelyei, valamint számos vizes élőhely, amelyek létfontosságúak a térség élővilága számára.
A kutatás szerint a visszahúzódó víz miatt romlik a vízminőség, nő az algásodás veszélye, miközben egyre több természetes élőhely tűnik el. Ez nemcsak a biodiverzitást veszélyezteti, hanem a halászatra és a helyi gazdaságra is komoly hatással lehet.
A gazdaságot is érintheti
A Kaszpi-tenger nem csupán természeti érték: fontos közlekedési és energiatermelési térség is. A part mentén jelentős olaj- és gázmezők működnek, kikötői pedig fontos szerepet töltenek be az Európát és Ázsiát összekötő kereskedelmi útvonalakon.
Ahogy csökken a vízszint, a hajózási útvonalak egyre sekélyebbé válnak, a kikötőket folyamatosan kotorni kell, ami jelentősen növeli az üzemeltetési költségeket. Egyes szakértők szerint a térség gazdasági versenyképessége is csökkenhet, ha a folyamat folytatódik.
Még nem késő cselekedni
A kutatók szerint a Kaszpi-tenger helyzete még nem visszafordíthatatlan, de ehhez az öt part menti ország – Oroszország, Kazahsztán, Türkmenisztán, Azerbajdzsán és Irán – összehangolt együttműködésére lenne szükség. Ennek része lehetne a vízkivételek átláthatóbb szabályozása, a folyók természetes vízhozamának megőrzése és a közös környezetvédelmi intézkedések megerősítése.
A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy ha nem sikerül időben lassítani a folyamatot, a Kaszpi-tenger sorsa akár az Aral-tóéhoz is hasonlóvá válhat, amely néhány évtized alatt szinte teljesen eltűnt a térképről. A mostani kutatás szerint a zsugorodó Kaszpi-tenger nem csupán a klímaváltozás következménye, hanem annak is példája, milyen hosszú távú hatásai lehetnek az emberi beavatkozásoknak a természetes vízrendszerekre.
Kép forrása:Pixabay - Reef, Rocks, Caspian sea
Forrás: The Caspian Sea has lost an area nearly the size of Sicily: human activities are a major reason why
