Fordulat jöhet a magyar lakáspolitikában: nem az új építések, hanem a meglévő otthonok kerülhetnek a középpontba

A meglévő lakásállomány jelenti a legnagyobb kihívást

Magyarország lakásainak döntő többsége már áll, és ezek jelentős része a következő évtizedekben is használatban marad. Emiatt egyre fontosabb kérdéssé válik, hogy ezek az ingatlanok milyen műszaki állapotban vannak, mennyire energiahatékonyak, illetve rendelkezésre állnak-e azok a szakemberek és pénzügyi források, amelyek a korszerűsítésüket lehetővé teszik. A szakmai álláspont szerint a lakhatás jövője sokkal inkább ezen múlik, mint az új építésű lakások számán.

A felújítás és az üzemeltetés kerülhet előtérbe

A szakértők úgy vélik, a jövő lakáspolitikájának a felújításokra, az energiahatékonysági beruházásokra és az épületek hosszú távú fenntartható működtetésére kell koncentrálnia. Ez nemcsak a lakók rezsiköltségeit csökkentheti, hanem hozzájárulhat az ország energiafelhasználásának mérsékléséhez és a klímavédelmi célok teljesítéséhez is.

Hosszú távú szemléletváltásra van szükség

A szakmai elemzés szerint nem elegendő alkalmi támogatási programokban gondolkodni. Olyan kiszámítható, több évtizedes stratégia kialakítására lenne szükség, amely egyszerre segíti a lakóépületek korszerűsítését, biztosítja a szükséges finanszírozási lehetőségeket, valamint ösztönzi a megfelelő szakember-utánpótlást is. Enélkül a meglévő épületállomány állapota tovább romolhat, ami hosszú távon a lakhatási problémákat is súlyosbíthatja.

Nem csak az építés számít

A szakértők szerint a következő 30–50 év egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy Magyarország képes-e fenntartható módon megőrizni és korszerűsíteni meglévő lakásvagyonát. Ha ez sikerül, az nemcsak az ingatlanok értékét őrizheti meg, hanem élhetőbb, energiahatékonyabb otthonokat is eredményezhet a lakosság számára.

Kép forrása: Pixabay - Apartments, Flat, Dwelling

Forrás: Portfolio – eredeti cikk: A magyar lakáspolitika új logikája: nem az építés, hanem a működtetés lesz a kulcskérdés