Kellemetlen igazság az egészségügyről: miközben életeket ment, a klímaváltozást is súlyosbítja
Az egészségügyet a legtöbben természetes módon az emberek védelmével és a gyógyítással kapcsolják össze. Kevesebben gondolnak azonban arra, hogy a kórházak, gyógyszergyárak, mentőrendszerek és egészségügyi ellátóláncok egyben a világ egyik jelentős szennyezői közé is tartoznak. Egyre több kutatás és szakértő figyelmeztet arra, hogy az egészségügyi rendszer egyszerre próbálja kezelni a klímaváltozás következményeit – miközben maga is hozzájárul a probléma súlyosbodásához.
A becslések szerint a globális egészségügyi szektor a világ szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 4–5 százalékáért felelős. Ez elsőre talán nem tűnik kiugró számnak, de ha az egészségügy önálló ország lenne, a legnagyobb kibocsátók közé tartozna. A szennyezés jelentős része nem közvetlenül a kórházakból érkezik, hanem az ellátási láncokból: gyógyszergyártásból, orvosi eszközök előállításából, szállításból és az egész rendszer energiaigényéből.
A helyzet különösen ellentmondásos, mert közben éppen a klímaváltozás válik az egyik legnagyobb egészségügyi fenyegetéssé világszerte. A hőhullámok, a légszennyezés, az extrém időjárás, az új fertőző betegségek terjedése és az élelmiszerbiztonsági problémák mind egyre nagyobb terhet rónak az egészségügyi rendszerekre. Az Egészségügyi Világszervezet korábbi becslése szerint 2030 és 2050 között évente akár több százezer haláleset is köthető lehet közvetlenül a klímaváltozás következményeihez.
Az egészségügyi intézmények ráadásul rendkívül energiaigényesek. A kórházaknak folyamatosan működniük kell, speciális hűtési, sterilizálási és légtechnikai rendszereket használnak, miközben rengeteg egyszer használatos eszközt alkalmaznak a fertőzések megelőzése érdekében. Az intenzív osztályok, műtők és laborok különösen nagy energiafogyasztók. Egyes kutatások szerint még az altatáshoz használt gázok is jelentős üvegházhatású kibocsátással járhatnak.
A szakértők szerint ugyanakkor az egészségügynek egyedülálló lehetősége is van a változásra. Egyre több országban jelennek meg úgynevezett „zöld kórházi” programok, amelyek célja az energiahatékonyság javítása, a hulladék csökkentése és az ellátási lánc fenntarthatóbbá tétele. Több egészségügyi rendszer már most igyekszik csökkenteni a felesleges kezeléseket, racionalizálni az eszközhasználatot és fenntarthatóbb működésre átállni.
A technológia szintén kulcsszerepet kaphat. A digitális egészségügyi megoldások, a távkonzultációk vagy az adatvezérelt betegellátás csökkentheti az utazási igényeket és az erőforrás-pazarlást. Emellett egyre nagyobb figyelmet kap az egészségesebb, fenntarthatóbb életmód ösztönzése is, hiszen a megelőzés hosszú távon nemcsak az emberek egészségét javíthatja, hanem az egészségügyi rendszer terhelését és környezeti lábnyomát is mérsékelheti.
A vita ma már nem arról szól, hogy az egészségügynek van-e szerepe a klímaváltozásban, hanem arról, hogyan lehet úgy átalakítani a rendszert, hogy valóban a gyógyítás oldalán maradjon. A szakértők szerint a jövő egészségügye nemcsak hatékonyabb és modernebb kell legyen, hanem fenntarthatóbb is.
Forrás: The Conversation – eredeti cikk linkje: An uncomfortable truth: healthcare is both a protector of health and a contributor to one of its greatest threats
