A WHO szerint túl olcsó az alkohol Európában

Európában az alkohol a mindennapi élet részévé vált: ünnepek, vacsorák, baráti összejövetelek elengedhetetlen kelléke. Ugyanakkor a kulturális elfogadottság mögött kemény valóság is húzódik: a kontinensen nemcsak fogyasztási szokások tekintetében vezet az alkohol, hanem az árában is. A WHO szerinte sok országban az ár alacsonyabb annál a szintnél, amely visszatartaná a túlzott ivást, és komoly egészségügyi terheket ró az egyénekre és a társadalomra egyaránt.

A szervezet a legfrissebb egészségügyi adatok és gazdasági modellek alapján arra figyelmeztet, hogy a túl olcsó alkohol több fronton is kárt okoz: megnő a függőség kialakulásának kockázata, emelkedik a közlekedési balesetek és erőszakos cselekmények aránya, és nő az alkoholhoz kapcsolódó krónikus betegségek – mint májbetegségek, szív- és érrendszeri problémák – gyakorisága.

Európa lakossága átlagosan többet iszik, mint bármely más régió a világon, és nem véletlen, hogy az alkohol okozta halálozási arány magasabb az európai országokban. A WHO szakértőinek értékelése szerint az ár és a hozzáférhetőség kulcs­szerű tényezők: ahol az alkohol olcsó és könnyen kapható, ott több ember jut el olyan fogyasztási szintre, amely túlmutat a mértékletes italozáson.

Miért számít az ár és mi lenne a cél?

Az ár szerepe nem pusztán arra korlátozódik, hogy ki mennyit költ italra. A szakemberek szerint az alkohol árának emelése – adók, minimumárak vagy más fiskális eszközök révén – az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy csökkentsék a túlzott ivást. Kutatások azt mutatják, hogy amikor az alkoholt drágábban kínálják, a fogyasztás csökken, különösen a fiatalok és a nagyivók körében.

Egy közegészségügyi szakértő így fogalmazott:

Ha az alkohol túl olcsó, akkor az nemcsak a pénztárcát, hanem az egészségi kockázatokat is alulbecsüli.

Sokan azt is hangsúlyozzák, hogy a néha igen alacsony árak torz társadalmi üzenetet küldenek, különösen a fiatalok számára. Ha egy üveg bor vagy sör ára alig haladja meg a szódáét vagy egy üdítőét, akkor az alkohol fogyasztása könnyen „mindennapi dologgá” válik, ahelyett, hogy különleges alkalmakhoz vagy társasági eseményekhez kötődne.  

Az európai országok között jelentős különbségek vannak abban, hogyan kezelik ezt a kérdést. Egyes államok magasabb adókat vetnek ki az alkoholra, vagy bevezettek minimumárakat – ezzel csökkentve a legolcsóbb termékek elérhetőségét. Mások viszont alacsony adóterhelést tartanak fenn, ami olcsóbb italt és nagyobb fogyasztást eredményez.

Az Egészségügyi Világszervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy az alkohol nem csak fizikai egészségre gyakorol hatást: pszichés problémák, családi konfliktusok, munkahelyi teljesítményromlás vagy közlekedési kockázatok formájában is megjelenhetnek a következmények. Ezért a szakemberek szerint nem szabad külön kezelni az alkoholfogyasztást más közegészségügyi problémáktól, hanem átfogó stratégiára van szükség.

A viták középpontjában azonban nem csupán az egészség áll: az alkoholipar jelentős adóbevételeket is biztosít a költségvetéseknek. Ezért a politikai döntéshozók számára nem egyszerű az egyensúly megtalálása a bevételszerzés, a gazdasági érdekek és a lakossági egészségügyi érdekek között. Mégis egyre több olyan ország van, amely a WHO ajánlásai nyomán átgondolja az alkoholhoz kapcsolódó adópolitikát és árképzést.

Az európai lakosság egészségét érintő kérdések nem oldhatók meg egyetlen lépéssel, de a szakértők szerint az alkohol árához kapcsolódó tudatosabb politika — beleértve a magasabb minimumárak és a fokozottabb változó adóterhek bevezetését — képes lehet hosszú távon csökkenteni a fogyasztást és javítani a közegészségügyi mutatókat.

Forrás: Politico – eredeti cikk linkje: Alcohol too cheap in Europe as health impact mounts, WHO warns