A belső biológiai óra szerepe a demencia kialakulásában
Egy friss kutatás szerint a szervezet biológiai ritmusának felborulása nemcsak a közérzetre, hanem a demencia kialakulásának esélyére is hatással lehet.
A tudósok egyre több jelét látják annak, hogy az „időzítés” kulcsszerepet játszik az agy egészségében.
A modern életvitel egyik kevésbé látható következménye, hogy egyre többen élnek a saját belső órájukkal ellentétes ritmusban. Késő esti képernyőhasználat, rendszertelen alvás, váltott műszak, folyamatos időzónaváltás mind olyan tényezők, amelyek felboríthatják a szervezet természetes ciklusait. Egy új tanulmány szerint ez nemcsak fáradtsághoz vagy hangulati ingadozáshoz vezethet, hanem hosszabb távon az idegrendszer egészségét is érintheti.
A kutatók arra keresték a választ, hogy a cirkadián ritmus vagyis az a belső biológiai óra, amely az alvás-ébrenlét ciklusát, a hormontermelést és az anyagcserét is szabályozza milyen kapcsolatban állhat a demencia kialakulásával. Az eredmények alapján azoknál, akiknél tartósan eltolódott vagy zavart volt ez a belső időzítés, nagyobb eséllyel jelentkeztek később kognitív hanyatlásra utaló jelek.
A vizsgálat egyik fontos megállapítása, hogy nem pusztán az alváshiány számít, hanem az is, mikor alszunk és mikor vagyunk aktívak. Az agy bizonyos folyamatai például a méreganyagok eltávolítása vagy az emlékek rendszerezése időhöz kötötten zajlanak. Ha ez az időzítés tartósan felborul, az hosszú távon károsíthatja az idegsejteket. Egy, a kutatásban részt vevő szakember szerint:
“az agy nemcsak pihenésre, hanem kiszámíthatóságra is vágyik.”
A tanulmány új megvilágításba helyezi azokat a korábbi megfigyeléseket is, amelyek szerint az éjszakai műszakban dolgozók körében gyakoribbak bizonyos neurológiai problémák. A mostani eredmények azt sugallják, hogy a demencia kockázata nem egyik napról a másikra nő meg, hanem évek, akár évtizedek alatt, a biológiai ritmus apró, de tartós elcsúszásai révén.
A kutatók hangsúlyozzák: az összefüggés nem jelenti azt, hogy minden rendszertelen alvású embernél demencia alakul ki. Sokkal inkább arról van szó, hogy a belső óra védelme egy újabb tényező lehet a megelőzésben.
“A jó alvás nem luxus, hanem befektetés az agy jövőjébe”
– fogalmazott egy másik szakértő.
Az eredmények gyakorlati tanulságai túlmutatnak az egyéni életmódon. Felmerül, hogy a jövőben az orvosok a demencia kockázatának felmérésekor nemcsak genetikai vagy életmódbeli tényezőket vizsgálnak majd, hanem az alvási és napi ritmusra vonatkozó adatokat is. Emellett a várostervezéstől a munkahelyi szabályozásig számos területen új szemponttá válhat a biológiai idő tiszteletben tartása.
A kutatás egyúttal reményt is ad: ha a belső óra valóban befolyásolja az agy öregedését, akkor a ritmus tudatos helyreállítása rendszeres alvásidő, megfelelő fényviszonyok, a késő esti aktivitás csökkentése hosszú távon hozzájárulhat a mentális egészség megőrzéséhez. Bár további vizsgálatokra van szükség, egyre világosabb, hogy az idő nemcsak múlik felettünk, hanem bennünk is dolgozik.
Forrás: Euronews – eredeti cikk linkje: New study shows how the body's internal clock could influence risk of dementia
